_    _       _        _                 
| |  | |     | |      | |                
| |__| | __ _| |_ __ _| | ___  _ __ ___  
|  __  |/ _` | __/ _` | |/ _ \| '_ ` _ \ 
| |  | | (_| | || (_| | | (_) | | | | | |
|_|  |_|\__,_|\__\__,_|_|\___/|_| |_| |_|

A hatalom szó nem olyan rég jelent meg a médiában. A kádári diktatúra kerülte a "hatalom" kifejezést, azonban a demokráciában már egyértelmű, hogy egy vagy több kormányzó párt hatalmat gyakorol.

Gilles Deleuze és Michel Foucault Az értelmiség és a hatalom című beszélgetésében a hatalom képviseletét szerteágazó rendszerként fogalmazták meg, melyben mindenki cinkos, aki hatalmat gyakorol. Ugyanakkor felvetik, hogy mi is az a "hatalom", leírható-e egyáltalán. Némiképp a vezető osztályról gondolnánk, hogy hatalma van, de az ehhez hasonló fogalmak nem kidolgozottak, nem körülírtak szerintük, ahogy a hatalom sem. Mindez 1972-ben tartott beszélgetésükből tanulságosan kitűnt.

A hatalom szóban benne van a hatni ige és a hatás képessége. A hatás tehát hatalom. Nemcsak lefelé, hanem szerteágazóan is.

A demokráciában az gyakorolja a hatalmat, aki a választásokon indulva megszerzi a többség képviseletének jogát, azonban hatalmát azok fölött is gyakorolja, akik nem őrá szavaztak. A legnagyobb demokráciák szokták magukat hatalomnak nevezni, a legnagyobb diktatúrák pedig népképviseletnek.

Hatalom az is, ha bármilyen dolog múlik az egyénen. Nietzsche egyik elgondolása, a hatalom akarása, a valamire törekvő akarat is hatalom. Minden választás hatalom, amennyiben a történelmet és a történéseket bármilyen mértékben alakítja. Hatalom a segítség és a legyőzés egyaránt, ki szerint ki mit érdemel.

A hatalom szó elveszett, mivel korántsem biztos, éppen kinek a kezében van. Mindenhol érezhető, befolyásolható, de konkrét jelentést a kortárs beszédben nem hordoz.